Layla Húga 2. rész: Layla megérkezik:
Másnap Liyla indulni készült az edzésre, de valami rossz érzés fogta el. Bekopogtatott Sorához de nem válaszolt senki. Még egyszer kopogott és már akkor Sora kinyitotta az ajtót.
- Szia! – köszönt Liyla
- Szia! – köszönt Sora
- Indulhatunk?
- Igen!
Amikor elértek a színpad bejáratához Yuri sietett feléjük! Idegesnek látszott. Liyla nagyon megijedt, hogy vajon mi történhetett a szerelmével. Aztán:
- Liyla! Sora! Gyertek gyorsan! – kiáltotta Yuri
- Megyünk! – kiáltotta vissza Sora
- Mi történt Yuri? – kérdezte aggódva Liyla
- Liyla, Sora itt van Layla!
- Tessék? – kérdezték ledöbbenten mind a ketten egyszerre
- Itt van Layla? – kérdezte már magától Liyla
- Igen gyertek menjünk, de előtte beszélhetnénk Liyla?
- Igen!
- Akkor én addig előre megyek üdvözölni Layla-t
- Ok? – mondta Yuri
- Tessék Yuri
- Figyelj még nem tudja hogy itt vagy,de ha megtudja akkor kitudódik,hogy te a húga vagy. – mondta egy kicsit aggódva Yuri
- Tudom! De még nem akarom hogy megtudják! Előszőr én akarok négyszemközt beszélni Layla-val! Megteszed nekem hogy szólsz neki? Vagy hogy elviszel hozzá és ne lássák meg hogy beszélek vele?
- Persze bármit megtennék neked! – mondta már nyugodtabban
- Köszönöm!
Elindultak Layla-hoz. Yuri megkérte Layla-t hogy menjen át egy üres helyiségbe. Layla úgy is tett. Aztán belépett Liyla és Layla majdnem elájult amint meglátta a húgát.
- Te meg mit keresel itt? – kérdezte egy kicsit modortalanul,mint kellett volna
- Eljöttem hogy megmutassam neked hogy igenis vagyok olyan jó mint te! – mondta egy kicsit ingerülten
- Oh tényleg? Akkor légy szíves mutasd meg nekem a főnix manővert MOST! – mondta kényesen
- Rendben akkor gyere és megmutatom! – mondta mérgesen Liyla
- De mielőtt megmutatnám arra kérlek hogy még ne mondjuk el senkinek, hogy mi testvérek vagyunk! Ok?
- Rendben még nem! De csak egy feltétellel, ha nem sikerül az ugrás, akkor elmondod mindenkinek, hogy a húgom vagy! Rendben?
- Rendben!
- Akkor induljunk! – mondta Layla
Elindulta a terem felé és mindenki őket bámulta miközben mentek szótlanul egymás mellett. Megérkeztek a teremhez és Sora egyből ott termett Layla-ék előtt.
- Szia Layla! – üdvözölte Sora Layla-t
- Szia Sora! – üdvözölte kedvesen a lányt Layla
- Akkor kezdhetjük Liyla! – kérdezte Liyla-t
- Igen! – mondta határozottan
Mindenki ott volt Yuri, Kalos, Sora, Mia, Anna, Sarah és legfőképp Layla, de valaki figyelte még az ajtó mögül a lányt és az a lány May volt az. Liyla elindult a tarpézon és szépen forgott míg végül elengedte a trapézt és gyönyörűen tartotta magát és most jött a finálé, mikor elkapja a rudat, de épp hogy elkapta az egyik kezével. Layla nem volt elégedett az ugrással,de a többiek csak tátott szájjal nézték a lányt. Szóhoz sem tudtak jutni. Míg végül Layla megszólalt.
- Egész jó volt csak a vége volt egy kicsit rossz,de maga a manőver tökéletes volt Liyla. – mondta Layla kedvesen
- Köszönöm! – köszönte meg Liyla a nővérének és megkönnyebbült,mert tudta, hogy még nem mondja el senkinek a kis titkát!
- Gyere Liyla beszédem van még veled! – mondta Layla
- Megyek máris!
- Sora! – mondta Liyla
- Igen?
- Megtennéd, hogy Leonnak megmondod hogy beszélni szeretnék vele?
- Persze megmondom!
- Köszönöm!
Layla és Liyla kimentek a partra sétálni egyet. Liyla nagyon örült a testvérének csak nem nagyon mutatta ki,mert nem tudta hogyan csinálja,hiszen már több éve nem látta a nővérét.
- Liyla!
- Igen?
- Tudod már nagyon hiányoztál nekem és amikor megjelentél az ajtóban majd elájultam,mert te már egy kész nő vagy. Tudod nagyon ügyesen csináltad a manővert meg kell hagyni,de a vége nem volt tökéletes. – mondta Layla
- Igen tudom,mert ideges voltam egy kicsit,mert te is nagyon…. Hiányoztál nekem és egy kicsit zavarban voltam e-miatt. Tudod eleinte amikor nem engedted hogy én is csatlakozzak nagyon dühös voltam rád, hiszen nekem is ez volt az álmom, de utána pár hónappal már nem voltam mérges rád, hanem nagyon hiányoztál nekem. Nem volt senkim abba az iskolába ahova jártam,de megismerkedtem egy lánnyal aki nagyon megértő volt és ő volt a legjobb barátnőm, olyan volt nekem mintha egy másik testvérem lenne. – mesélte Layla-nak az élményeit
- És hogy hívták a lányt? – kérdezte kíváncsian
- Hát…. Sophie Oswald-nak – mondta bátortalanul,mert tudta, hogy Leon volt a lány bátyja és hogy Layla nem szereti Leon-t
- Sophie…..Oswald? Leon húga? – kérdezte meglepődve
- Igen ő! Nem tudtad, hogy van egy húga? Nagyon rendes lány és nagyon sokat tudtam meg Leon-ról is. Nem olyan amilyennek ti elképzelitek! Legbelül ő is egy rendes ember. Sophie nagyon ügyes akrobata és vele vizsgáztam mindig. Neki elmondhattam,ha valami bántott engem.
- Értem! Na jó ideje visszamennünk és majd szólj ha úgy gondolod hogy el akarod mondani többieknek hogy mi testvérek vagyunk! De… miért is nem akarod elmondani?
- Azért mert nem akarom,hogy csak azért barátkozzanak velem,mert én a nagy Layla Hamilton húga vagyok. Habár van aki gyűlöl engem.
- Igen és ki az?
- Ha jól tudom a nevét akkor May Wong-nak hívják, de nem érdekes. Van egy lány aki nagyon rendes hozzám…… Sora az. Tudom vele csináltad meg a legendás manővert. Én is ott voltam amikor megcsináltátok.
- Komolyan? Hol? – kérdezte meglepetten
- Ott ültem a nézők között és figyeltelek téged. Apával jöttem el,de te nem tufhattál róla még akkor.
- De miért?
- Nem tudom. Apa azt mondta hogy nem tudhatsz róla. – mondta szomorúan
- Na jó most már tényleg menjünk vissza.
- Tényleg én még akartam beszélni Leon-nal! – kapott a fejéhez Liyla
Liyla futott ahogy a lába bírta és nem találta Leon-t. De valahonnan hangokat hallott és ő volt az Leon.
- Ne haraudj hogy ennyit várattalak! – mondta megbánóan
- Semmi baj! Na mit akartál mondani! – mondta tőle meg nem szokott hangon
- Csak meg akartam kérdezni,hogy……Sophie hogy van? – kérdezte egy kicsit félénken
- Meghalt! – mondta kedvesen és szomorúan Leon
- Nem az nem lehet, hiszen……hiszen…. – és sírva fakadt
- Ő volt a legjobb barátnőm és….. olyan volt nekem mint a …. a testvérem lenne
- Tudom! – mondta együttérzően Leon
- Honnan?
- Onnan, hogy sokat mesélt rólad és a családodról!
- Tudod, Sophie is sokat mesélt rólad. – mondta egy kicsit megnyugodva
- Tényleg? – kérdezte meglepetten
- Igen! Elmondta hogy te nem vagy gonosz,mert mint tudjuk téged úgy becéznek, hogy te vagy a halálisten igaz?
- Igen igaz!
- Nos te nem vagy ilyen! – mondta Liyla
- Köszönöm!
- Szerintem már késő van és Yuri biztosan keres már téged!
- Tessék? – kérdezte meglepődve
- Yuri szerelmes beléd nem?
- Honann veszed?
- Hát látszik rajta és rajtad is!
- Tessék?
- Igen bizony! – mondta nevetve
- De…hát hogyan?
- Az egyik edzésen vettem észre amikor a főnix manővert gyakoroltátok
- Aha értem! De kérlek ne mond el senkinek! Jó?
- Jó!
- Na én megyek,mert már késő van és ahogy mondtad Yuri biztosan keres engem. Jó éjt!
- Jó éjt!
Ahogy kiért a színpad kapujához ott találta Yuri-t. Yuri már várta Liyla-t és nem volt annyira ideges, ahogy azt Leon mondta neki. Tehát Liyla megnyugodott és odament a fiúhoz.
- Jó estét Yuri! – mondta a lány vidáman
- Szia Liyla! Mondták a többiek, hogy Leonnal beszélgetsz és gondoltam megvárlak! – mondta ő is vidáman
- Köszönöm szépen! – azzal egy puszit adott a fiú arcára. A fiú viszonozta a kedves gesztust és ő is adott egy puszit a lány arcára.
Azzal elindultak haza. Yuri magához vitte Liyla-t és lefektette az ágyára,mert nagyon fáradt volt és elaludt a kocsiban. Nagyon kimerítette Sophie halál híre. Yuri is lefeküdt aludni és még nem is sejtették, hogy mi készül a Kaleido Színpadnál.
Folytatása következik…. Írjátok meg hogy-hogy tetszett a fanfic a vivcsu15@vipmail.hu-ra